Boca Juniors blog

Minden amit megtudhatsz Argentína legnépszerűbb labdarúgóklubjáról:La Historia del Club Atlético BOCA JUNIORS desde 1905

Tabella: Torneo Inicial


Guillermo Barros Schelotto

2012.12.31. 11:04 :: carlitos

Szögre akasztotta gólvágó alkalmatosságát a maja-pánik évében Guillermo Barros Schelotto is. Nem kapkodta el, lévén már 39 éves volt 2012 júniusában, amikor erre sort kerített az ikertestvére, Gustavo miatt fantáziadúsan csak „Ikernek” becézett, tízszeres válogatott ék. Hősünk a Gimnasia La Platában szerzett magának nevet, de helyi ikon 1997 és 2007 között a Boca Juniorsban lett. Itt két évig együtt futballozott őt követő testvérével (GB volt a tehetségesebb), és szép sorban olyan nagyságokkal csatárkodott, mint Claudio Caniggia, Diego Latorre, Martín Palermo, Marcelo Delgado, Antonio Barijho, Carlos Tévez, Rodrigo Palacio, Waltner Róbert. 2007-ben elugrott pénzt keresni a Columbus Crewhoz, majd egy gyönyörű gesztussal hazatért a Gimnasiához, hogy onnan vonuljon vissza. Jelenleg, akár csak testvére, edzősködik.

Szólj hozzá!

Címkék: életutak

Rodrigo Palacio

2011.06.03. 09:39 :: carlitos

Rodrigo Palacio nem a klub nevelése, 21 esztendősen a Huracán de Tres Arroyostól szerződtette a zöld-fehér klub a Banfield. Ő sem játszott azonban sokat az El Taladrónál, 2005-ben a Boca Juniors szolgálatába állt. A "genovaiaknál" rövid idő alatt az egyik legnagyobb otthon szereplő argentin futballsztárrá nőtte ki magát, már 2005 márciusában bemutatkozhatott a válogatottban. Kétszeres Recopa Sudamericana-győztes, kétszeres bajnok, 2006-ban vb-résztvevő. A támadóért sorban állnak az európai élklubok, de Mauricio Macri elnök az FC Barcelona 12 millió fontos ajánlatára is nemet mondott. Nem ok nélkül, Palacio értéke ugyanis egyre csak nő, csakúgy mint elismertsége, ebben az esztendőben az uruguayi El País hagyományos szavazásán - a chilei Matías Fernández mögött - őt választották Dél-Amerika második legjobb játékosának.

Ékszer. Argentínában nemes egyszerűséggel csak így nevezik Rodrigo Palaciót, a Boca Juniors támadóját. A Barcelonánál is felfigyeltek hihetetlen kezdősebességére, az állóképességére és elhivatottságára. Ezek teszik őt oly értékessé.

Rodrigo Palacio kezdetben a helyi Bella Vistánál játszott, vagyis ott kezdte pályafutását, mint a legendás Alfio Basile. A csikóévek után 2002-ben a Huracánhoz szerződött. 59 mérkőzésen lépett pályára, ezalatt 15 gólt szerzett. Egy ifjonctól nem rossz teljesítmény. Ám ezzel még aligha szolgált rá az Ékszer becenévre. Ám a következő állomásán, a Banfieldnél még szerényebb terméssel kellett beérnie - neki és a szurkolóknak egyaránt. Első szezonjában 19 találkozón mindössze két helyzetét sikerült gólra váltania. A következő idényben már jobban ment neki: 17 mérkőzés, hét gól.  Ekkor csapott le rá a Boca Juniors. A 2005-2006-os szezont már az argentin kirakatcsapatban kezdte. Itt sem ment könnyen a góltermelés kezdetben - három gól 15 fellépés alatt. Hanem utána beindult nála a gólgyártás. 49 találatot szerzett 111 meccsen. A 2005-ös Apertura bajnokcsapatának tagja volt, mint ahogy többek között neki is köszönhetően győztek a Dél-Amerika-kupában, valamint a Recopa Sudamericana sorozatában. Utóbbit egy évvel később is megnyerték, mint ahogy 2006-ban az argentin bajnokság Clausurája is az övék lett - az ő góljai is vastagon benne voltak e sikerekben. A csúcsot klubszinten a Libertadores-kupa elhódítása jelentette tavaly. A válogatottban José Pekerman kapitánysága alatt mutatkozott be. 2005-ben egy Mexikó elleni barátságos meccsen kapott először lehetőséget. Egy évvel később a világbajnokságon is bemutatkozott: Elefántcsontpart 2-1-es legyőzésének volt részese. Igaz, akkor még nem szerezett gólt a válogatott mezében. Erre az idén június 15-ig kellett várnia: a világbajnoki selejtezősorozatban az Ecuador elleni mérkőzésén volt eredményes először világoskék-fehér mezben - Argentína ezzel mentett pontot és lett 1-1 a végeredmény.

Visszatérve a 2006-os szezonra: akkor szerezte meg az Év dél-amerikai játékosa szavazáson a második helyet, valamint az ő góljainak is köszönhetően jutott a jokohamai klub Világkupán a döntőbe a Boca (amelyet aztán végül 4-2 arányban elveszített az AC Milánnal szemben).

A Bocában Juan Ramón Riquelmével és Martín „El Loco” Palermóval félelmetes hármast alkottak!

 

Szólj hozzá!

Címkék: életutak

Martin Palermo

2010.09.15. 11:41 :: carlitos

Palermo " El-Loco" 1973. november 7-én született La Platában, és labdarúgó-pályafutását az Estudiantes együttesében kezdte el. Még nem volt húszesztendős, amikor bemutatkozhatott az argentin élvonalban a San Lorenzo elleni bajnokin. Az 1992-93-as idényben már meg is szerezte első gólját a legjobbak között, de ebben az időben nem számított valami gólerős futballistának, a következő idényben is csak egy találatra futotta erejéből, majd ezt követően egyszer sem volt eredményes. A fonalat az 1995-96-os idényben kapta el, amikor is 27 meccsen 17 alkalommal vette be az ellenfelek hálóját, és innentől kezdve nem volt megállás: hamarosan az argentin bajnokság legjobb támadójává nőtte ki magát.1997 nyarán szerződtette őt a Boca Juniors (amellyel a kilencvenes évek végén három bajnokságot is nyert), a fővárosi nagycsapatban is futószalagon ontotta a gólokat, az 1998-99-es bajnokságban például egészen elképesztő módon, 36 meccsen 35-ször volt eredményes. Nem csoda, hogy bekerült az argentin válogatottba, és ott volt az 1999-es Copa Américán, ahol azonban nem góljaival hívta fel magára a figyelmet, hanem azzal, hogy a Kolumbia elleni találkozón egymaga három tizenegyest hibázott el! Balszerencse-sorozata tovább folytatódott, mert nem sokkal később súlyos sérülést szenvedett, és egy fél évet ki kellett hagynia. Azonban még így is képest volt 16 találatra az 1999-2000-es bajnokságban, és a Real Madrid elleni Világkupa-döntőn két góllal bizonyította, hogy még mindig a régi. Némi meglepetést okozott, hogy 2001 telén nem valamelyik neves egyesülethez, hanem a nagy terveket szövögető Villarrealhoz igazolt. (úgy volt, hogy a Lazio viszi majd el, de sérülései miatt az ügylet meghiúsult)

 

Palermo furcsa sérülése: Történt, hogy a spanyol kupa második fordulójában a Levante elleni mérkőzésen a Villarreal továbbjutott - bár a diadalért súlyos árat kellett fizetnie a csapatnak. Az "őrültségéről" nevezetes támadó a hosszabbításban szerzett gólja után a kapu mögé szaladt, hogy az ott lévő szurkolókkal együtt ünnepeljen. A drukkerek vették a lapot, és leözönlöttek, hogy köszöntsék a gólszerzőt, a lelátót határoló reklámtábla azonban nem bírta a nagy nyomást, és leomlott - éppen Palermo (és csapattársa) lábaira. Az argentint hordágyon kellett levinni a pályáról, és sejteni lehetett, hogy nagy baj van, hiszen bal lábát letakarták - mint kiderült, kettős sípcsonttörést szenvedett. Martin Palermo európai légióskodása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel a Villareal színeiben nem ontotta úgy a gólokat, mint hazájában, a Boca Juniors vagy az Estudaintes színeiben. A 30 éves támadóval - aki két és fél idény alatt mindössze 18 gólra volt képes - ennek megfelelően szerződést bontott a Villareal. A Betisben és az Alavésben pedig még rosszabb volt az átlaga (11/2, illetve 14/3). Aztán helyre állt a világ rendje, 2004-ben visszatért a Bocaba, ahol ismét közönség kedvenc lett, megtalálva „elvesztett” góllövő cipőjét - a Boca Juniors történetének leggólerősebb játékosa lett! 

 

Újabb sérülés 2008 nyarán: A jobb térdszalagja a Lanus elleni, hazai pályán 2-1-re megnyert bajnokin sérült meg. Meg kellett műteni és a súlyos sérülése miatt ebben a szezonban már nem léphetett pályára. A Boca nélküle szerezte meg 23. bajnoki címét!

 

Szólj hozzá!

Címkék: életutak

Juan Roman Riquelme

2010.09.15. 11:33 :: carlitos

Juan Román Riquelme 23 esztendős volt, amikor a Boca Juniorst először győzelemre vezette a Libertadores-kupában, és mindössze egy évvel idősebb, amikor másodszorra. Harmadjára már nem volt rá lehetősége (zsinórban), mert a világ egyik legtehetősebb egylete, a Barcelona lecsapott rá, és potom 12 millió euróért Európába hozta. Riquelme azonban rosszul érezte magát a Nou Campban, mert a Barca edzője, Louis van Gaal lesajnálta őt, és nem hitt a tehetségében. Az más kérdés, hogy a holland szakvezető csúfosan megbukott, ám a vezérkar részben Riquelmét okolta a csapat kudarcaiért, és kölcsönadta a Villarrealnak.

Itt kezdődött el a támadó legújabb kori sikertörténete, a Madrigálban ugyanis felismerték, hogy szabadjára lehet őt engedni, és mindenekelőtt bízni kell benne. A Riquelme köré épített csapat az első évadban nyolcadik lett a Primera Divisiónban, a BL 2005/2006 kiírásában pedig elődöntőbe jutott. Döntőt is játszhatott volna, ha otthon a 90. percben a 11-est berúgja Lehmannak, de nem sikerült, kihagyta!
Az általa vezetett sárga-tengeralattjáró bronzérmet szerzett a bajnokság, Riquelme egyéni csúcsot jelentő 15 gólt vágott a pontvadászatban, az UEFA-kupában a negyeddöntőig jutott.

Barcelonában elkezdtek pusmogni a szurkolók, hogy Riquelmét talán mégis vissza kellene hívni, de már késő volt: a játékos kijelentette, nem vágyódik oda, ahol csak feltételekkel szeretik, és inkább a Villarrealban marad - annak ellenére, hogy egykori Boca-edzője, Carlos Bianchi az Atlético Madridhoz csábította. Roig elnök nem volt rest leszurkolni érte hétmillió eurót, és abba is mosolyogva belement, hogy ha a Villarreal eljut a BL nyolcad döntőjéig, további egymillió eurót utal át a Barca számlájára. Az argentin középpályás - miután az előző szezonban összeveszett a klub teljes vezetésével - nem játszott a Villarrealban, ugyanakkor folyamatosan szerepel nemzeti együttesében, amelyben többször kiemelkedő teljesítményt produkál. A spanyol Villarreal és az argentin Boca Juniors labdarúgóklub vezérkara egyezkedni kezdett arról, hogy Juan Roman Riquelme, a kiváló játékmester hazaszerződjön.
Riquelme akkor már a Boca Juniorsban szerepelt, de a Villarreal tulajdonában állt, ahová azonban már nem szívesen tért volna vissza, mivel eleve a chilei trénerrel, Manuel Pellegrinivel való konfliktusa miatt kellett távoznia.

 

Aztán 2007 februárjában Mauricio Macri, a Boca Juniors elnöke bejelentette, hogy sikerült leigazolnia a Villarreal játékmesterét Juan Roman Riquelmét. (mint tudjuk a középpályás 1996 és 2002 között már a játékosa volt a klubnak). Közben a Boca a Libertadores kupa döntőjébe került, ahol Riquelme a döntő első mérkőzésén (3:0 a Gremio ellen) szabadrúgásból volt eredményes, majd a visszavágón idegenben az ő két góljával győztek, amivel csapata hatodszor hódította el a Libertadores kupát! (aki tavalyi távozása után bejelentette, hogy visszatérne az argentin válogatottba) A 2008-as szezonban elévülhetetlen érdemeket szerzett (5 gól), hogy 2006 után újra bajnoki győzelemnek örüljenek a Bombonérában.

Szólj hozzá!

Címkék: életutak