A Lanús volt a soron következő ellenfelünk, amíg a Boca az élbolyban várta a bajnokit, addig a vendégek "alulról szagolták az ibolyát" a tabellán (zsinorban 4 vereség).

Úgy látszik nincs szerencsénk, hogy ha az utolsó helyezettek közül játszunk, lásd. Independiente, mert nem mehetünk biztosra, pedig jól kezdődött a mérkőzés a számunkra.

Mouche és Riquelme góljaival már kettő nullra vezettünk, de milyen gólt szerzett Pablo?! A 39. percben egy szögletrúgást követően löbbölte a labdát a 16-os meghosszabbításáról a kapu hosszú felsőjébe, hiába nyújtózkodott Marchesín kapus, nem érhette el.

Alig telt el 3 perc, és Roman is betalált, egy szép támadást követően, szerencsésen estében továbbította a labdát a kapuba. Óriási hangzavar közepette ünnepeltük a gólt és a 10-es számú karmesterünket kb. 1 percig, mert jött a semmiből egy szépítő találat, Pavone szerezte, valljuk meg Orión kapusunk megtorpant és ezt ki is használta a Lanús 9-ese.

Szünet.

Ahogy szokott lenni, nekünk idő kell, h újra önmagunk legyünk és elkezdjük a szemre is tetszetős tili-toli játékunkat!:-) Nos ezt a vendégek nem várták meg, egy szögletrúgás után kapusunk közreműködésével az előrehúzódó hátvédjük Goltz felhőfejessel egyenlített!

A helyzetünk még nehezebb lett, hiszen a 63. percben Clemente R. piros lapot kapott, így az utolsó félórára 10 emberre fogyatkoztunk. Újabb gól már nem esett sem itt, sem ott, erőszakra utaló jelek viszont a stadion közelében igen. A megfigyelők szerint 15-20 lövés dördült, de nem jelentettek haláleseteket.

Ami még ennél is szomorúbb, h Santiago Silva gólképtelen (már majdnem Torres effektus:-)), nagy gondjaink lehetnek ebből a későbbiekben.